Máté Angi: Volt egyszer egy

Máté Angi Erdélyben élő, különleges szókinccsel bíró írónő. Meséi rendkívül érdekesek, hangulatosak. Művei általában természeti jelenségekről vagy hétköznapi dolgokról szólnak. Történeteiben „nem szép” dolgok is előfordulnak, mint például a légy a sósperecen, vagy a falánk hernyó az almafa legszebb gyümölcsében. A nem fontos dolgokat is úgy tudja beleszőni a meséjébe, hogy az a történet főszereplőjévé váljon.

Meséiben rengeteg hangulatfestő és hangutánzó szó van, melyek között olyan is előfordul, melyeket az írónő maga alkotott. A sün muszog, a fagylaltok gombóckodnak, vonatra száll a nyár és mindenki nyarassá változik. Jó volt olvasni a különleges meséket, gyönyörködni Szulyovszky Sarolta illusztrációiban. Ajánlom mindenkinek.

 

A könyvajánlót készítette: Györe Laura (6.a) és Kurucz Ákos (6.a)

 

Máté Angi: Volt egyszer egy hely

 

 

Volt egyszer egy hely.

Nem tudom megmondani, hol volt ez a hely, csak azt tudom, hogy három fáé volt.

Ezen a helyen, a három fa körül lehetett volna nyüzsgése a szeleknek, olyan nyüzsgés, amikor a szelek a fák lombját, leveleit susogtatják.

De hát, hiába, nem lehetett nyüzsgés a három fa körül, mert nem volt az ágaikon lomb, amit a szelek susogtassanak.

Csupasz három fa volt, kongó törzsű, görbe ágú némaság.

Valahol, máshol, volt egy másik hely, amelyik hely az erdőé volt.

Az erdő fái erős lombú, dús fák voltak.

Ezek a fák, egy nap leültek, ágaikról lecsippentették egy-egy levelüket, és ráírták mindegyikre : ez egy susogó levél, aztán repülőt hajtogattak a megírt levelekből, és belelökték a levél-repülőket a levegőbe, a sok-sok megírt levél pedig meg sem állt, míg arra a helyre nem repült, ahol a három csupasz fa volt.

A megírt levelek odaértek, ráültek a három fa ágaira, és mutatták a rájuk írt betűket a szeleknek: ez egy susogó levél, ez is egy susogó levél, és ez is, olvassátok, szelek.

A szelek pedig olvasták, s akkor susogni kezdett a három kongó törzsű, görbe ágú némaság, a három fa.